Reggel sikerült magam szíven szúrni egy szamuráj karddal Ákos Hello c. számával. Aztán azt a szamuráj kardot egy plakátnak (Jelentkezz katonának!) kb. 10 perccel sikerült is megforgatnia bennem- ekkor már a SingSing Nehéz lehet hősnek lenni c. számára. Tényleg, már csak a Kívánság c. szám hiányzott a Vádló bitófák előadásában, és az iskoláig sírtam volna.

Szóval így próbáltam ma kibekkelni a napot, közben szenvedtem azért, mert beszélnem kellett JéZséBével (egyszer előkap egy pisztolyt, és lepuffant, ez már biztos) és nem akartam, meg amúgy sem értem, hogy mit mond. 

Madisan szólva elkefélt egy nap volt, aztán még Gergőnek is sikerült beszólnia, miután kifejtettem a véleményemet a házasságról ("A házasság nem más, csak két karikagyűrű.") Hát b*ssza meg az ég, elvált szülők hányatott sorsú gyerekeként engedtesse már meg a világ, hogy azt gondoljak a házasságról, amit akarok.
Sajnálom, nekem nem jön be. Én nem akarok férjhez menni. Nanánál azt láttam, hogy lehet az ember kib*szott mocskosul boldogtalan egy házasságban, és lehet egy ember kib*szott mocskos boldog egy élettársi kapcsolatban. 
Ezek után megkaptam az arcomba, hogy "Az ilyen nőcskék miatt bomlik fel annyi házasság." Köpni- nyelni nem tudtam. Én nem vagyok "ilyen nőcske." Nőcske sem vagyok, ha már itt tartunk.
Egyszer kifejtettem a blogon, hogy a megcsalásról mi a véleményem. Szóval azon a szamuráj kardon sikerült még egyet forgatni.

Egyébként basszus, 5 évesen én is, mint minden kislány esküvőről álmodtam, meg fehér lóról, és szerető férjről, és szép ruháról, és nagy buliról... De sajnálom, közbejött egy két dolog. Pl. felnőttem. És rájöttem, hogy lehetek boldog valakivel gyűrű, papír, ruha, és buli nélkül. Mert egy papírtól senkit nem szeretek jobban.

Egyébként meg, soha ebben a tetves mocskos életben nem lenne pofám belemászni valakinek úgy a házasságába, hogy én vagyok a harmadik. 

És akkor még egy szót nem szóltam arról, hogy McZenélő miért mondta, hogy aludjunk együtt. Vagy hát arról egészen pontosan, hogy szerintem miért mondta. Pár hónapja még én nyafogtam, hogy mennyire jó lenne csak együtt aludni valakivel, jó lenne valaki mellett ébredni, és a szex akkor már nem is lenne fontos, csak az érzés, hogy egy hatalmas ágyban nem csak Füles a hálótársam... Erre pár hónap múlva én nem látom a fától az erdőt...? (Nem mintha változott volna az, hogy az ágyamba rajtam kívül senki.)

Szóval amellett, hogy dzsuva egy napom volt, még amiatt is lelkiismeretfurdalásom van, amit McZenélőnek mondtam. És még nincs vége a napnak baszics.

Most megyek, kisírom magam, és tudom, hogy holnap egy kurva szó nélkül fogok mosolyogni mindenre, és mindenkire.