Hopeles! Köszönöm szépen a gratulációt :)

Beszéljünk először a szerda estéről, éjszakáról, csütörtök hajnalról. A változatosság kedvéért McBarátkozóval beszélgettem negyed 2ig. Kész vagyok, végem van, egyszerűen oylan édes, mint egy cukorszirup. Mindent megjegyez, amit mondok neki. Sírt a szája, hogy mit fog csinálni ő nélkülem csütörtökön, meg csütörtök este, mert csak péntek este jövök haza. Erre megadta a számát, és elkérte az enyémet, hogy tudjunk beszélni. *Nusilazánelolvadtmikorezttette* És én lettem Haumpipőke ^^ *pirul*

Csütörtökön mentünk osztálykirándulni. Háromnegyed 6kor kellett volna kelnem, és lazán fél 7kor keltem, és háromnegyedkor kellett volna indulnom, para volt, hogy elkések. Elkéstem, de szerencsére nem maradtam le. Felszálltunk szépen, és kedzetét vette az ismerd meg a MÁV szokásait programsorozat. Kb. 3,5 óra Sopronig. Ofő természetesen nem bírta ki, hogy ne szórakoztasson minket, de nem is vártam mást Királypingvintől. Médiataánrommal közben megdumáltuk a következő suliújságot, amit ofő kb. 4* szakított félbe.

Pingvin: "Nusi, mondj nekem egy számot!"
Nusi: "Hét."
Pingvin: "Olyan nincs!"
Nusi: "Három." Nusi gondolja magában: *Dehogynincs. Közvetlenül a hat és a nyolc között te szerencsétlen. Mázli, hogy nem matektagozatos vagy.*
Pingvin: "Igen, három"

Aki nem érti: Hármas lett a magyarom. K*pja be. Nem volt kedves.

Leérünk Sopronba, uzsgyi át a buszhoz, megyünk Nagycenkre. Én közben full ideg voltam, mert úgy volt, hogy lesz Sopronban egy kis szabadidőnk, és akkor találkoztam volna McBarátkozóval... A buszon majdnem megvertek minket, azt hiszem kicsit hangosak voltunk... Nem baj, mi jót szórakoztunk N.L.S-sel :D Nagycenken megnéztük a kastélyt *közben SMS McBarátkozótól* aztán  sétáltunk, és betértünk egy temetőbe. Bizony, 24 gyerek, táskával, éhesen, egy temetőben sétálgatott. Jellemző, hgy a mauzóleumba nem engedtek be minket... Itt volt egy-két heves anyázás, hogy ennyi erővel ehettünk volna vhol valamit, mert kajálni sehol nem engedett minket,mpndta, hogy majd este pizza. Mondom f*sza. Aztán elsétáltunk az állomásra, hogy vonat vissza Sopronba, mert az közelebb van, és újra vonat, Komárom...

Na, itt akadtam ki, hogy nekem szabadidőt ígértek Sopronban! Akarom azt az egy órát! Ofő felől halk megjegyzések, hogy miért érdekel ennyire Sopron. B*szki, azért, mert a leghűségesebb város, az egyik legszebb város (Péccsel és Bpvel együtt) és elhiheti nekem, ha látta volna McBarátkozóm szemeit, nem akarná annyira elérni azt a vonatot... Lényeg a lényeg, Sopronból csak az állomást, és a buszt láttuk, aztán kész. Szóval SMS McBarátkozónak, hogy szabadidő nulla, bocsi. De ha gondolja, leszállok Győrben, megszöktethet, ofőnek úgysem hiányoznék.

A szöktetés elmaradt, mivel hazament miattam (és egy könyvért) Sopronba. Égtem, mint kezdő tűzoltó az erdőtűzben. Mindegy, ezek után nem érkezett több SMS McBarátkozótól. Mondom, oké, ennyi mindennek.

Leértünk Komáromba, beátmadtuk a Tescot, ahol kifizettünk 4000 Forintot. Vettünk két csomag gumicukit. A többit mkinek a fantáziájára bízom. Na, buszra fel, irány a szállás. Egyszercsak, megáll a busz a puszta közepén. Mi röhögünk, hogy budapesti sznobok vagyunk, le nem szállunk a puszta közepén, fúúúj, büdös van. Na, és akkor szólt ofő, hogy most leszállunk. Jellemző... Kb. egy kilométeres séta után (közben keresztül mentünk egy csirkekeltetőn, meg egy termelői szövetkezeten) elértük a szállást. Na akkor már mindenki éhes volt, és nyűgös. Elfoglaltuk azokat a remek szobákat, és drága barátosnémmal elfogyasztottuk a hideg Heininket, mert már majd' bele döglöttünk. Ilyen gyorsan sztem még soha nem ittuk meg xD a lényeg, h jó volt. Rendeltünk kaját, kb. 2 óra múlva meg is jött, jó hidegen a beígért pizza... Mondanom sem kell, hogy utána mki olyan rosszul volt...

Aztán kezedetét vette az éjszaka. Én közben anyáztam, és bedepiztem, hogy minden pasi bunkó, és elegem van az összesből, és legyen már meleg (bocsi Hopeless:$) mert akkor minden jobb lenne. Azt hiszem.
Ettünk, ittunk, amikor barátnőm mondta, hogy most úgy kifeküdne a pusztába csillagokat nézni. Uccu neki, kidőltünk, csak full felhős volt az ég, szóval, erről ennyit. A faházban aztán kezdetét vette a dorbézolás, én meg aludtam kb. 2,5 órát...

Reggel készülődés, kávéért rimánkodás, aztán irány Komárom. Meg Komárnó. Töritanár nem győzőtt rám ugrani, amikor a telefonom játszani kezdte a "Magyar vagyok, hun és avar, íjfeszítő szkíta..." kezdetű Hungarica számot. Mondta, hogyha ezt így folytatom /folytatjuk, baj lesz. Aztán elmesélte, hogy milyen attrocitások érték már Romániában, meg Szlovákiában... A sztorik után kijelentettem, hogy soha többet Szlovákiába.

Vonatút haza. Iszogattunk egy kis vörös szőlőlevet hazafelé, mert normál inni kb. senknél nem volt... Kaja sem sok... Hazazötykölődtünk, aztán én újra buszra szálltam, és hazajöttem.

Első lépésben bekapcsoltam a gépet, hogy megnézzem, írt-e McKábítóm.És írt ^^ Hogy nagyon ügyes lányzó vagyok, hogy ötös lett a törim ,és kaptam tőle egy képet. Egy rózsáról. Na, de nem is akármilyen rózsa volt ez... Hanem vörös, és Szépség és a Szörnyeteges... A kedvenc mesém. Megjegyezte. És nála van mindig a pengetőm... McKábító csupa-csupa meglepetés.  Nem tagadom, hogy iszonyatosan jól esett az a kép...

Lassacskán végignéztem mindenemet a neten, aztán felkúsztam MSN-re is, és fent volt McBarátkozó. Végem van Tőle. Egyszerűen olyan édes, hogy az már szinte fáj! Olyanokat írt, hogy csak úgy lestem... Viszont, most ha minden igaz, nem beszélünk hétfőig. Én nem írok SMS-t, az 100, majd ha nagyon hiányzom ír... Legalább lesz időm átgondolni egy-két dolgot.Ma, negyed kettőkor keltem. És még mindig fáradt vagyok. Lehet lefekszem egy kicsit aludni, mert álmos vagyok, és este buli. Meg élménybeszámoló.

Mára ennyit. ÉS tessék, ma sem volt benne semmi épkézláb gondolat!

Tessék, itt a rózsa, amit McKábítótól kaptam. Hát nem édes? :)