Kezdjük ott a mai bejegyzést, hogy tegnap este akartam írni, de blog.hu nem engedte. Pedig nagyon be voltam pörögve, hogy ide most írok egy szép hosszú bejegyzést. De most írok egy szép hosszú bejegyzést. Feltéve, ha blog.hu elmenti.

Tegnap elolvastam Gerlóczy Márton: A csemegepultos naplója c. könyvét. Rá kellett jönnöm arra, hogy szerelmes vagy Gerlóczy Mártonba. Már az első könyve után megfogalmazódott bennem, hogy ez a pasi aztán Pasi, az a tipikus rosszfiú, akitől anyuciapuci eltiltani, te pedig kimásznál érte az ablakon. Mert hát mégiscsak Ő Gerlóczy Márton.

Olvasgattam ma a honlapján a fórumot, és az egyik csaj (szerintem legalábbis csaj) írt egy viszonylag hosszú kommentet, amiből az jött le, hogy mekkora egy bunkó. A végére majd bemásolom a kommentet. De. Olvasta a könyveit? Nem jött le neki, hogy GM nem egy nebántsvirág? Mert nekem az első két könyvéből már lejött, hogy ha egyszer összefutnék vele, agyon oltana. Sőőt. Kb. sírva könyörgnék neki, hogy ne szóljon hozzám. És pont ez a vonzó benne, azt hiszem. Meg az, hogy nem süppedt bele a monotonitásba. Nem a tipikus suli-suli-egyetem/főiskola-szépbarátnő-nagy esküvő-gyerek-meló-írás felállást követi. És ez tetszik.

No meg a könyvei is mocskosul tetszenek. Most fogom elolvasni a negyedik könyvét. Hát na. Szóval (L) Gerlóczy Márton (L)

Más.

Az angoltanfolyam nagyon nagyon nagyon nagyon nagyon szuper! A tanárnő nagyon kedves, segítőkész, fiatal, lendületes, kedvelem, mert jó fej. A csoporttársak is nagyon kedvesek, imádnivalóak. Voltunk pénteken Szimplában, sörözni, beszélgettünk, pletykáltunk, kacarásztunk. Jó volt. Aztán találkoztam valakivel, akivel egyszer már találkoztam, és jövő héten valószínűleg megint találkozunk. Kíváncsi leszek.

Hétfő délelőtt McValakivel, és KisMcValakivel voltam. Mint mindig, most is minden szuper volt. A túró rudi, a túró pont, a madártejes fagylalat, a kút, meg a hinta, a kanál, a troli, a patka. A minden. Szeretek velük lenni. Szeretek Vele lenni. Mert Vele mindig jó. Minden találkozás egy csoda. Minden SMS az, no meg minden telefonhívás. És ez jó. Nem tudom, mi lenne velem nélküle.

Hétfőn este KJ-val voltunk Dürerben. Volt ám sör, meg zene, meg tánc, meg világmegváltó gondolatok, aztán meg rosszullét. Másnap meg angol. De szokás szerint remek volt.

Nővéremmel is találkoztam, csütörtökön. Vásároltunk -kaja, fagyi, cipő-, találkoztunk régi kedves ismerősökkel, én szidtam McKábítót, Petrus pedig bölcsen hallgatott. No meg sminkeltettünk. Elég érdekesre sikerült, de az a lényeg, hogy szokás szerint piszok jót kacagtunk. Vili pedig azt mondta: "Milyen szépen vagytok Bébik!" No meg azt is mondta, hogy kinézte Petrus telefonjából az új számomat. És a jó csajok számát mindig elmenti. Nem értem, akkor miért mentette el a számomat O.o Kellemes délután volt.

Tegnap voltunk Esztergomban. Anyuékkal. Pazar volt. Sétáltunk, meg Volán buszoztunk, kajáltunk, én pedig fényképeztem. Szeretnék egy új fényképezőgépet. Már ki is néztem... Majd, ha elmegyek dolgozni, megveszem magamnak ^^ De ki tudja, még mit hoz a jövő.

Most nekiugrok a másik Gerlóczy könyvnek. Hátha még jobban belezúgok. ha ezt olvasná, úgy elküldene a picsába, ahogy nem szégyellné, és én csak kacagnék rajta, mert meg sem lepne.