Gondolatok a szobából

Kb. három napja hármasban beszélgettünk McBarátkozóval, és Nővéremmel MSN-en. Utóbb kiderült, hogy Ők közben beszélgetnek egymással is. Természetesen mi is beszélgettünk Nővérkémmel, hogy kivel mi újság, és hogy a pasik mennyire hülyék...
Egyszercsak Petrus minden előzmény nélkül elmondta, hogy belemerültek McBarátkozóval egy elég érdekes témába- és ez a szex volt...

Imádom a Nővéremet, alapból is, és azért is, amiért ennyire vigyáz rám, és félt engem. Valóban, McBarátkozónak elég egyedi elképzelései vannak ezen a téren. Az én drága Nővérem pedig kötelességének érezte, hogy szóljon nekem- vigyázzak.
Vigyázok, és félek. Félek, mert még mindig nem tudom biztosan, hogy mi van. Mármint... Egész jól elvagyunk McBarátkozóval, és a reggel mosolyogva ébredés még mindig alap. Ma elkezdtem kacagni a 7-es buszon, mert eszembe jutott az egyik beszélgetésünk. Történelem esszét kellett írnom, Trianonról. Az én töritudásom nem valami sok :$ égek is, mert McKábító, és McBarátkozó is nagy történelem b*zi. Oké, szánalmas, de azt hittem, hogy gróf Apponyi Albert írta alá a diktátumot. A könyv szerint nem. Megkérdeztem McBarátkozót. Mondta, hogy én tudtam rosszul, majd megkérdezte, hogy megmondja-e, hogy kik írták alá? Én pedig zsigerből, és női dacból elutasítottam, mondván: "Nem kell, köszi, elég megalázó ez így is!" ( A diktátumot Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és Benárd Ágoston, népjóléti miniszter írták alá 1920. június 4-én) Aztán utána kijavította a "hibáimat". Édes, nem? : )

Beszéltünk Nővéremmel McBarátkozóról, és McKábítóról. Szegénynek megint elsírtam, hogy McKábító nincs sehol, és már június eleje van... Meg különben is, dátumtól függetlenül sincs sehol, én meg félek, hogyha újra jelentkezik, az lesz, mint novemberben. Nála nem lehet tudni. "Ki tudja mit hozhat még a jövő?" Na, arra én is kíváncsi vagyok. Ha megjelenne az Ördög, hogy megmondja, hogy mi fog velem történni az elkövetkező egy évben, csak adjam oda a lelkemet, vihetné. Bár gyanús, hogy úgy járnék, mint Ádám Az ember tregédiájában. Az Ördög valószínűleg eltorzított jövőképet mutatna. És akkor buknám a jövőmet is, meg a lelkemet is.

Szóval, az van, hogy McKábító nincs sehol. Mármint, valahol biztosan van, csak nem tudom, hogy hol, nem jelentkezik. Biztosan tanul, mert mennie kell UV-re. Sajnálom ám nagyon :/
Nem tudom, hogy mi lesz vele. Szeretnék vele találkozni nagyon, úgy érzem ennyivel "tartozunk" egymásnak. Szeretnék vele találkozni, és beszélgetni vele. Akármiről, és mindenről egyszerre! Arról, hogy melyik a kedvenc lekvárunk, és milyen ostobaságokat csináltunk gyerekkorunkban. Szeretném neki megmutatni azokat a helyeket Pesten, amelyeket imádok, amelyek nekem sokat jelentenek. Éjszaka. Mert Budapest akkor még csodálatosabb. A Hősök terét. A Duna- part eldugottab részeit. A várost az Alagút tetejéről. A kilátást a várból.  Tudom. "... jőni fog, ha jőni kell..."

McBarátkozóval meg csak barátok. Szigorúan. mostmár én fogok beleőrülni abba, ami van. Abba, hogy az egyik nem jelentkezik, a másik meg annyira édes, hogy biztos vagyok benne: előző életében cukorszirup volt.
Érdekes, az elején Nővérem azt mondta, hogy valóban van némi hasonlóság McKábító és McBarátkozó között, amikor utoljára beszéltem vele, azt mondta, hogy egyáltalán nem hasonlítanak. És állítólag másképpen vélekednek a szexről. (Szerencse. Nagy szerencse.)

Hiányzik McKábító. Érdekes, hogy nem is ismerem, és mégis. Nagyon, nagyon, nagyon hiányzik.
És hiányzik a Nővérkém is. És a másik Nővérem is. És a Tesóm is. És annyira várom a nyarat...! Két hónapig csak olyan emberekkel fogok találkozni, akikkel én akarok => nem találkozom az ofővel!!! Mennyei két hónap elé nézünk...