Tegnap elkábított délutánom volt. Bizony, Vele beszélgettem. McKábító jött, és csak írt, és írt, és én csak olvastam, és írtam, és el nem tudom mondani, hogy mennyire örültem, hogy beszélgettünk.

Azt hiszem azt mondta burkoltan, hogy szeret. Nem kapta meg MSN-en, amit írtam neki, én pedig megjegyeztem, hogy MSN engem nem szeret. "Téged mindenki szeret!" Kivéve az ofőt, és a német tanárt. "Ők is szeretnek... Csak bénán mutatják ki. Pont mint én." Szóval, ez most egy burkolt szeretlek, nem? Én annak tituláltam, és mit ne mondjak, iszonyatosan boldog vagyok vele.
Nem beszélgettünk "nagy" dolgokról. Suli. Család. Kedvenc fagyi. Neki is a sárgadinnye <3 Aztán egyszercsak mondta, hogy mennie kéne, mert mennek inni. "Csak nehéz Téged itt hagyni!"

Kérdeztem tőle, hogy fogunk-e találkozni.  "UV után megpróbálkozhatunk vele... De tudod milyen vagyok... Sajnálom..." Tudom milyen. Félek is, hogy megbeszéljük, és lemondja. De csak nem... Csak nem. Ugye nem...?

Érdeklődtem, hogy látta- e Pestet éjjel. Szerettem volna megmutatni neki a városomat éjjel, úgy, ahogy én látom. Hogy miért szeretem. Buktam. "Töbet láttam éjjel Kiscsillag, mint nappal" Edzőterem utána egyedül szokott hazagyalogolni. Merre haza? Albiba. De az merre van? Erre irányult a kérdésem. "Gondoltam. De ez még egyenlőre az én titkom marad" Hát, ha az Úr ilyen titokzatos. "Nehogy itt kiderüljön, hogy szomszédok vagyunk" Vázoltam neki a szomszéd helyzetet. McKábító a három egyetemista lány- álruhában. Kérdezte, hogy bánt-e az alattam élő drogos... "Mert azért megfizet" Csodálkozhatott, mikor mondtam, neki, hogy egyenlőre én próbálom rátörni az ajtót...

Írta, hogy megérkezett az "őrült haverja". Jólnevelt kislányként köszöntem az Őrült Havernak. Szevasz. Ő lett McSzevasz. Ugye Nővérkém? :D Aztán jött egy röpke 5 perces búcsúzás. Mondtam, hogy üzenem az Őrült Havernak, hogy Szevasz! "Vigyázz, mert beléd szeret, így köszönsz!" Odaadnál? "Dehogy." Én sem mennék. "Csak a holt testemen keresztül. És akkor sem..." Nem kell más!- ismered? "Road. Persze." Na. Hát. Pontosan. Nem kell más!

https://www.youtube.com/watch?v=0irAc3bgSdU

Annak, aki nem ismeri.

Szóval, most boldogságosság van, más nem is kell. Nem kell más. Csak ez az állapot. Ami most van. Hogy végre miatta kelek mosolyogva. Hogy jó tudni, és kimondja, hogy hiányzom neki. Sőt, többet is. És kimondta, hogy fél. Én is félek. De mi történhet? Mi történhet...?