Bámulatos, hogy mi emberek mennyire ki tudjuk magunkat adni, főleg, ha vágyunk arra, hogy valaki szeressen minket. Szinte bármit megteszünk azért, akit szeretni szeretnénk. Szinte bármit elmondunk magunkról... Elmondjuk, hogy nem szeretjük a gombát, és a májat, és azt is, hogy félünk a mozgólépcsőn, hogy nem szeretjük a fehérbort, hogy próbálkozunk a főzéssel, és igenis az ágy közepén alszunk, a kiflinek először a két csücskét harapjuk le...
Ha vulgárisak akarnék lenni, azt mondanám, kurválkodunk. Megpróbáljuk magunkat eladni annak, akiről azt hisszük, hogy egy fikarcnyit is szerethetne minket. Netalántán még kétértelmű megjegyzéseket is teszünk, és közben hülyeségeket fecsegünk... Aztán aggódunk, hogy jó áruk vagyunk-e? Megfelelnek a méretek? A szín? A csládi háttér? Az intelligencia szint? Próbáljuk kidomborítani a jó tulajdonságainkat, és elrejteni a rosszakat. Ha kell, szerepet játszunk. A Megértő Anyát, a Jó Barátot, az Okos Nőt, mondhatni "igényfüggő". "Ha játék kell, játszunk nekik....!"
Én nem játszom. Nincs értelme. Ha kérdeznek, válaszolok. Elmondom, hogy azért nem szeretem a fehérbort, mert allergiás vagyok rá, fulladok tőle. Elmondom, hogy utálom a májat, mert sztem undi, de a gombát megeszem, ha nagyon muszáj. Elmondom, hogy a túrógombócot tejföllel és cukorral eszem, a kávét hidegen iszom, az ágy közepén alszom, nevet adok a cipőimnek, és bizonyos használati tárgyaimnak. Elmondom, hogy szeretek "Jó reggelt!" vagy "Jó éjszakát!" SMS-eket küldeni, meglepni őket a születésnapjukon egy képeslappal, ajándékot venni csak úgy valakinek. Szökőkútba lábat lógatni, és utána mezítláb sétálni a Váci utcában. Ruhákat próbálgatni KJ-vel, csak úgy. Vandálkodni a DM-ben. Filterben ugrálni reggelig. Hullafáradtan stoppolni, de nem elmondani senkinek. Mojitot inni Nővéremmel. Tesómmal lenni. Borsózni. Berentzent inni. Fényképezni. Írni. Esőben sétálni.
Elmondom, hogy megtanultam várni. Hogy próbálok türelmes lenni. Elmondom, hogy általában mindenhonnan elkések.
Elmondom, hogy egyáltalán nem vagyok vagány csaj. Nem áll mindig jól a hajam, és általában elkenem a szemcerkámat.
De nem játszok. Értelmetlen. Egy egyszerű lány vagyok. "Ez a lány is én vagyok, aki itt áll egy fiú előtt és arra kéri, hogy szeresse... "
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
2009.08.18. 09:42:48