Tegnap volt péntek 13. Aki ismer, tudja, hogy babonás vagyok: nem ülök az asztal sarkára, nem ütöm le a pókot (hanem nevelgetem xD), nem söprögetek január elsején, nem hagyom, hogy orvos lépje át először az új évben a lakás küszöbét. De péntek 13.-a idén piszkosul szerencsés volt.
Nem írtam meg a nyelvtan dolgozatot, amire nem készültem túl sokat... Aztán nem volt biosztanár, szóval nem feleltem bioszból. Na meg tegnap volt Hungarica koncert a Wigwamban. Kb. egy hete vettem rá meg a jegyet. Beestem a boltba, láttam, hogy kb. huszan vannak, erre kijelentettem, hogy csitt mindenki, a Hungarica jegy az enyém! És láss csodát, enyém lett az utolsó jegy. * büszke magára *
Igazából neten keresztül megismertem a dobosukat, és ő mondta, hogy menjek el, mert jó lesz, és különben is, neki február 14.-én van a születésnapja, legyen ez egyfajta "előparty". Én pedig igent mondtam, és Sthal Jucust meghazudtoló konyhatündérként megígértem, hogy készítek neki tortát. Mert az vicces, és az ember csak egyszer 17 éves.
Tegnap összeeszkábáltam a tortát, becsomagoltam, elindultam ki a Wigwamba. Nagy nehezen odataláltam. Sikerült belefutnom a legbunkóbb biztonságiőrbe. -.-" Nem lehet bevinni a kaját, oké, értem, de amikor elkezdte nyomkodni a tortát, akkor picit morcos lettem. Lényeg a lényeg, a sütit elszedték. Na mondom ez fasza -.-" Bementem, leadtam a kabátomat, aztán elindultam megkeresni Szabit. A színpadnál lévő biztonságiőrt próbáltam meggyőzni, hogy menjen már fel, és keresse meg Szabit, és szóljon neki, hogy elszedték a tortáját. Szabi pedig pont ekkor érkezett : ) Kicsit meglepődött, hogy elszedték a sütijét, és egy "K*rva anyját!" felkiáltással díjazta a biztonságiőr túlbuzgóságát. Odament hozzá, és hősiesen megküzdött az édességért :D
Felvitte a tortát az öltözőbe, megkóstolta, aztán kijött elmesélni, hogy nagyon jó lett. Ültünk, beszélgettünk, óvtuk az egészségünket, néha rámutatott egy-egy emberre, hogy Ő az xy, és mit csinál stb.stb. Jó volt, jól éreztem magam, igazán kedves, szimpatikus srác. És szép a mosolya.
Előttük még volt két koncert (Patrióta, és egy gyerkőcőkből álló zenekar), őket együtt néztük, meg próbáltunk beszélgetni, de szegény kb. másfél fejjel magasabb nálam, folyton le kellett hajolnia xD Kicsit kellemetlen volt a dolog... Kb. akkor voltunk egymagasak, ha felálltam egy padra xD Jól van na, hát pici vagyok. Ő meg nagy.
Mondta, hogy csak az első számot kell jól elkapnia, a második már a kedvenc száma, aztán rohant 'melegíteni', meg 'meditálni'. Végre elkezdődött a koncert, amire annyira vártam. Az első dobütésnél (nem tudom, hogy mondják helyesen) éreztem, hogy Szabi "elkapta". Nem jól. Csodásan. Mesésen. Pazarul. Remekül. Csodásan. Sziva Balázs pedig belakta a színpadot. Nagyon jó volt, kellemesen éreztem magam. Aztán amikor nem Szabi, hanem Hoffer Peti dobolt, Szabi kijött megnézni, hogy megvagyok-e még. Megvoltam. Jól voltam, nem lett semmi bajom.
Kicsit féltem kimenni, mert annyi mindent hallani az ilyen koncertekről, de ismét bebizonyosodott, hogy nem szabad mindent elhinni. Egyedül mentem, és mégsem voltam egyedül. Érdekes, nem? Mondjuk aláírom, az elején úgy éreztem, hogy nagyon kilógok onnan, de amikor megpillantottam egy szőke lányt két tonna vakolattal, magassarkúban, forrónaciban, akkor rájöttem, hogy annyira mégsem lógok ki. : ) Sőt, igazából senki nem lógott ki.
És az est meglepetése ki volt? Na ki?! MADI! (L) Imádom Madit. A hosszú göndör hajával, meg a borostájával együtt. Ahogyan gitározik, ahogyan a hangszeréhez ér... Lenyűgöző. Első kérdése kb. az volt, hogy "Te mit keresel itt? Hogy kerültél ide?!" Úgy éreztem magam, mint egy fülöncsípett 14 éves, aki próbál kimászni az ablakon, hogy eljusson a diszkóba.
A koncert végén megvártam még Szabi előkerült, elköszöntem, puszi- puszi, aztán elindultam hazafelé. Kétszeri átszállással haza is jutottam. 20-20 percet vártam a buszokra, át is fújt a szél elég tisztességesen, ma egész nap fájt a fejem. Nem, nem ittam sokat. Két sört. Az nem sok.
Jól éreztem magam, mert a koncert nagyon jó volt, az emberek arcok voltak (találkoztam két volt sulistársammal is), és ugye ott volt Madi, Szabi meg imádnivaló. Na meg volt ott egy- két ember, akit megérte partyzni látni ; )
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.