Nem veszekszem, mert értelmetlen. Nem veszekszem olyan emberrel, aki butább nálam, mert lehúz a szintjére, és legyőz a rutinjával. Nem veszekszem. Próbálom magamban tartani a megjegyzéseimet, hogy ne okozzak ezzel is problémát ilyen véeszterhes időben a családnak.

Nem veszekszem, de néha kiabálni szeretnék. Ordítani. Üvölteni. Tombolni. Csípni, rúgni, harapni, dobálni, törni, zúzni, hogy felhívjam a figyelmét arra, hogy mekkora egy utolsó szemétláda gerinctelen élősködő. Szeretném elmondani, hogy megvetem azért, amit csinál, azért, ahogyan viselkedik, ahogy beszél, ahogy pálcát tör mások felett. Ha tudnék köpni, szembeköpném. De nem tudok köpni.

Jelen pillanatban két dolog hiányzik mocskosul. Az egyik a biztonság. A másik a hátsimis együtt alvás. Bár, már a hátsimiről is lemondanék, de annyira jó lenne pár napig együtt aludni valakivel... Más nem kell, csak valaki szuszogjon már mellettem, mert én azt szeretem.