Gyönyörű tavasz volt a hétvégén.

Nusi pedig bent rohadt a lakásban, a számítógép előtt, és futószalagon gyártotta a leadandókat, könyvajánlókat, házi feladatokat.

Vasárnap estére értem el azt a pontot, amikor a síró görcs szélén káromkodtam a szüleimnek, hogy mennyire kurvára-kibaszottul GYŰLÖLÖM ezt az egészet, hogy két napig kockultam, de erről a rohadt listáról nem tudtam kipipálni semmit, sőt, olyan mintha csak szaporodnának a teendők. 

Káromkodás után sem lett jobb.

Elmentem fürdeni, és megmostam a hajamat.

Akkor sem lett jobb.

De tiszta lett a hajam.