Lehet, hogy mire megírom ezt a bejegyzést, úgy döntök, hogy inkább mégsem hozom nyilvánosságra.
Tegnap volt a csoporttalálkozó. Nagyon jól éreztem magam, egyfolytában nevettünk, és sztorizgattunk. Megváltoztunk. Én nagyjából 6 éve nem találkoztam a többiekkel. Voltak olyan srácok, akik 10-11 évesek voltak, amikor utoljára láttam őket, most pedig olyan nagyok! 17-18 éves langaléták. Az este folyamán volt női mosdóban pletykálás (alap!); sok "Hű, azt a fiút/lányt én mennyire utáltam!" (ez főleg az én számból hangzott el sokszor); Ginivel új oktatási reformot alkottunk (szokásom, és végre partnerre találtam); és (természetesen) még több pletykálás. Ki, kivel, mikor, hogyan, miért, és miért nem. Hát, ezek vagyunk mi...
A csoporttalálkozó után találkoztam KJ-val, és két ismerősével (fiatal pár, nagyon kedvesek és viccesek), elmentünk a Dürerbe bulizni. Jöttek sorban az ismerősök, puszi-puszi... Neoval nagyon jót beszélgettünk, és azt hiszem sikerült egy életre elintéznem azt, hogy McZenélő ne szóljon hozzám! Bizony, néha az ember saját maga alatt vágja a fát, és néha jól is teszi... Azt mondtam egy pletyis embernek, hogy "De ne add tovább!", majd elmeséltem egy-két történetet. Nem a legfelnőttesebb megoldás, de hatásos lesz. Amikor az este vége felé találkoztunk, odavakkantott egy hellót, de nem jött oda. Végtelenül megkönnyebbültem.
Szeretném megjegyezni, hogy annyira tipikus életem van, mert volt A-tervem (nem találkoztunk), volt B-tervem (mindenki párkapcsolatban él, engem kivéve?!), és végül a (UNDORÍTÓ INTIM INFO, NEM ÉRDEKEL, NEM OLVASOD!) menstruálós C terv győzött. Juhú!
Visszatérve a Düreres dolgokra, KJ-ra nagyon ráindult egy "angyalarcú fiú", aki nagyon átlátszóan próbálkozott, és az első perc után mondtam a többieknek, hogy ez KJ-nak nem pálya, figyeljétek meg, és ameddig el nem jöttem, addig igazam is volt. A buli legjobb beszólását a srácnak sikerült benyögnie, táncika után KJ leült, srác jött utána. Mondta KJ, hogy most kicsit beszélgetne velünk. Erre a srác: "És, akkor én most várjak még?" Ledöbbentünk. Aztán Zs-vel megbeszéltük, hogy a mai fiatalság a két kicsi legón nevelkedik, szóval addig örüljünk, ameddig nem azzal próbálnak csajozni.
Egyébként ebben a szórakozó-ismerkedő világ egy szóval leírva: szánalmas. A srácok nem értik mi a probléma azzal, hogyha minden előzmény nélkül fogdosni kezdenek, hogy mi a probléma azzal, ha nyilvános helyen "Ribinek" szólítják a barátnőjüket, hogy a NEM az tényleg nemet jelent.
Az este legszívszorítóbb percei azok voltak, amikor a csoporttalálkozón a gyerekkori legjobb barátomról azt mesélték, hogy drogozik. Én világ életemben undorodtam a drogoktól, a drogosoktól, volt drogfüggő fiú, akibe szerelmes voltam. Nem szeretném, ha a gyerekkori barátommal is ez történne. Még belegondolni is rossz.
Szóval, vegyes szombatot zárok. Örülök, hogy találkoztam a "múltammal", de boldog lennék, ha a drog-probléma csak pletyka lenne.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.