Az első és legfontosabb dolog: életem első mákosgubája annyira jól sikerült, hogy alig maradt belőle. A puding nem lett csomós (masnis lett), nem száradt ki, elég édes volt, kellően megsült. Szóval jó lett. Úgy örültem neki.

Peti segített kreszből, és csak egyszer baszd meg!-ezett, amiből azt vettem ki, hogy nem vagyok annyira reménytelen. Talán, TALÁN októberre lesz egy rohadt jogsim.

Munkám viszont nem lesz. Valamit nagyon rosszul csinálhatok, mert napi 5-10 önéletrajz elküldése után sincs válasz. Pontosabban egy naponta frissülő online magazintól válaszoltak. Felvesznek gyakornoknak három hónapra. Fizetés nélkül. És majd három hónap után eldöntik, hogy alkalmaznak-e. Értem én, hogy "ki kell próbálni", és meg kell tanulni a szerkesztőség működését, de három hónap egy naponta frissülő magazinnál rengeteg. Nagyjából kidolgozod a beledet, és a harmadik hónap végén kidobnak. Ja, jó ez a szakma.

Napok óta nincs kedvem kimozdulni. Örülök, hogy itthon lehetek és olvashatok, és írhatok, és nem kell mások hülyeségét hallgatnom. Néha leszaladok a boltba, vagy sétálgatok. Egyébként meg: olvasok, írok, alszom, filmet nézek. Van egy nagyon csini filmes listám, arról színezem lefele a dolgokat. És ez így jó. Magammal lenni. Én szeretek egyedül lenni!

Azt hiszem, a következő pár bejegyzés fényképes lesz, mert nem igazán tudok miről írni. Na jó, a holnapi Things I love Thursday bejegyzést már várom ^^