Hajnali kettőig beszélgettünk tegnap McBarátkozóval. Gondoltam, hogy majd utána írok puskát töriből. De annyira máshol voltam, hogy inkább lefeküdtem aludni. Az egész délutánt, az egész éjszakát végigbeszéltük. Megint mosolyogva keltem...

Tegnap jelentkezett McKábító is, és nagyon jó volt. E-mailoztunk egy órát, és tényleg minden hülyeséget megkérdeztem tőle. Ő pedig válaszolt. Jó volt. A pengetővel nagyon meglepett...

Holnap osztálykirándulás. Semmi kedvem. És McBarátkozóval sem tudok találkozni, mert nem lesz otthon. Aludnom kéne...De olyan jó megbarátkozni McBarátkozóval...

Ötös lett a töri szóbelim. Én annyira paráztam. Ültem a terem előtt, és remegtem. Aztán én jöttem. Szó szerint be kellett lökni a terembe. Be sem akartam menni. Reni belökött. (Köszi Reni) Húztam. Remegtem, mint a kocsonya. Az athéni demokrácia kialakulása. Azt hittem, ott a vég. A feleletemet végig remegtem. A végén mondta a Tanárnő, hogy ott van zsepi, ha bőgni akarok. Mondtam, hogy itt nem fogok bőgni, majd he kimentem a teremből. Még van egy kis méltóságom...

Aztán kijött elmondta a jegyeket. Mondta, hogy ötöst kaptam. El sem hittem. Fel sem fogtam... Aztán megkérdeztem, hogy visszamehetek-e egy zsepiért a terembe, mert most fogok bőgni...

McBarátkozó büszke rám. Kíváncsi vagyok, mit fog szólni McKábító...