Kezdjük a mai nap legfájóbb, legérzékenyebb részével a mai blogot. Gyantáztam. A lábamat. És most mocskosul fáj. Idáig is Milka tehénnek éreztem magam, most meg aztán pláne, ugyanis a hófehér bőrömön gyönyörű szép lila foltok (értsd: véraláfutások) jelentek meg. Hát, legalább megy a hajamhoz. *picsa* Legközelebb szakemberre bízom ezt a műveletet. Ja, és helyenként a bőröm is felszakadt... *OkosÜgyesNagylány*
Holnaptól nem leszek jó ideig, nevezetesen 28.-ig. 10 napig nem is akarok számítógépet látni. Legalábbis most úgy gondolom. Aztán, kb. a negyedik nap környékén ideggörcsöt fogok kapni, hogy csak a leveleimet had olvassa el, más nem kell. De erős leszek, és kitartok. Ha másnak sikerül, akkor nekem is.
Egyébként az életártértékelés még mindig folyik, sőt, igazából csak most fog kezdődni, úgy érzem. Lesz éppen elég időm gondolkodni. Arról, hogy milyen vagyok most, és miért vagyok ilyen, és hogy lehetnék jobb? Vagy jó vagyok úgy, ahogy most vagyok? Ki tudja? Magamnak kell eldöntenem. És azt is el kell döntenem, hogy mit szeretnék. Most leírjam mit szeretnék? Ebben a pillanatban?
Ha a gyantázás nem fájna ennyire
Beszélni McKábítóval
Találkozni McKábítóval
Keringőzni abban a csudiextrameseszép ruhában *.* Szerelmes vagyok. Ez van :$
Megölelni Nővéremet
Megölelni Tesómat, és kacagni vele K.P.ZS-n
Egy extrahipergiganagyadag sárgadinnye fagyit. De adnék belőle McKábítónak. Nővérkémnek, és Tesómnak is.
Ha nem ragadnék még mindig ettől a r*hadt gyantától
Ha a telefonom nem ragadna a gyantától (ne is kérdezd inkáb xD)
Terveim az elkövetkezendő 10 napra:
Tökéletes barnaság
Nem tengerbefulladás
Nem medúzacsípés
Nem Internetkávézó keresés
Életrendbehozás: ami ilyen formában hülyeség, mert az életem rendben van, csak át kell gondolnom egy- két dolgot. Nevezetesen: Most akkor mit akarok csinálni? Hol akarok tovább tanulni? Mit szeretnék az élettől?
Ma jó szokás szerint beszélgettünk lányommal MSN-en. Imádom azt a csajt *.* Őrült kiscsaj, a szó pozitív értelmében. És mindent tud xD És szerencsesütiket fogunk árulni, Angliában :D Ő fogja írni a cetliket xD ("Vigyázz a zebrán!") Lényeg a lényeg, hogy szóba jött, a várakozás. Hogy miylen ülni a gép előtt és lesni a számítógép jobb sarkát, hátha az egyik MSN kockában az Ő neve szerepel majd... Várni nem rossz dolog. Csak néha fáj... Ez van, ami nem öl meg, az megerősít. És én várok... De lehet, hogy kezdek elbizonytalanodni :$
Írtam e-mailt McKábítónak, hogy nem leszek, de vigyázok majd magamra, és majd szeretnék kérdezni. Sokat. Hát, igen, azt hiszem megint van pár kérdésem. A válaszokból tanul az ember.
Nekem mennem kéne, mert még van egy két dolgom... Körmöt kéne festenem... (Picsa lettem. Menthetetlenül. És lilára fogom lakkozni xD) meg CD-t kéne konvertálnom, és aludnom is kéne, hogy jó legyen. Szóval, megyek.
Béke, szeretet, empátia.
10 nap múlva veletek, ugyanitt!
Megígértem Nővéremnek, hogy nem fulladok meg, nem csípetem meg magam medúzával, nem üttetem el magam (ahogy szoktam alapból xD) és koktélt is iszom majd. Mert az kell : ) Mojitot. Mert az a mi italunk <3 Ugye? ^^ Na meg a sör ♥
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
cod 2008.08.21. 10:36:54
az is lesz...
hiányzol, Doki elhagyott... tegnap, sokat sírok, és nem eszek, és hányingerem van... és félek és sirok és félek és hiányzik és Te is hiányzol!