Gondolatok a szobából

 El szeretnék utazni. Angolul szeretnék beszélni, és várost szeretnék nézni, és fényképezni szeretnék, és játszani a hülye turistát (annyira nem kéne játszani), és eltévedni, és utána beszédülni egy helyre, és hideg sört inni, és utána valahol lemosni az út porát,…

 Tegnap Debrecenben voltam. Jó volt.Tegnap Nyíregyházán is voltam. Az volt a legjobb. Találkoztam Tesómmal, és nagyon nagyon jó volt. Rájöttünk, hogy nekünk van egy gonosz ikertesónk, aki hülyeségeket csinál helyettünk, és a Jetink mellett lakik a szekrényben. Hát Tes, az…

 Kalandos egy tegnap volt. Csak egy részlet, a többit majd akkor, ha nem leszek késésben:Nusi: Zé, néznél nekem egy vonatot Nyíregyházáról Debrecenbe?Zé: Te Nyíregyházán vagy?! Anyád tudja?Nusi: Szerinted? Mit gondolsz, azt mondtam neki, hogy "Anyu, kimegyek a…

2006. elején azért festettem vörösre a hajamat, mert meghalt a nagymamám. Imádta a hajamat. Simogatni, copfba fogni, befonni. Szerette, hogy csigás a hajam. Amikor meghalt, kifordultam magamból, nem voltam önmagam. Dühös voltam. Dühös voltam a világra, az orvosokra, a nővérekre, a…

Néha ott rontjuk el a kapcsolatainkat, hogy túlságosan ragaszkodunk. Megfojtjuk a másikat a szeretetünkkel- lehet, hogy mi csak jót akarunk, de a jóból is megárt a sok. Tudni kell, hogy hol van a határ, és mikortól nem édes egy SMS, egy hvás, vagy egy e-mail. Minden embernek más és…

Prága, és KJ teljesen feltöltött. Egész nap kacagtunk valamin. Vagy a remek angolunkon, vagy a csehek remek angolján, vagy azon, hogy kezdünk szenilisek lenni. A műanyag cipő. A kitűzők, amelyeket meg kellett volna csináltatunk. És a "Van-e hab a kedvenc sütimen?!"…

A lakás negyedét megpróbáltam belenyomorintani egy bőröndbe. Holnap jön a hűtő egy része. Úgy döntöttünk KJ-val, hogy meghódítjuk Prágát. Öt fergeteges napot fogunk eltölteni a cseh városban- már nagyon várom. Ma voltunk befizetni az utat, kötöttünk biztosítást, vettünk…

Vasárnap megnéztem a Napsütötte Toscana (Under the Tuscana Sun) c. filmet, és leírhatatlanul mennyei volt. Toscana az utóbbi egy- két évben lett nagy szerelmem -Budapest, és Új-Zéland mellett. Nem tudom már hogyan, honnan jött a felismerés, hogy Toscana, de jött, és azóta is benne…

Annyira szép az idő. Napközben gyönyörűen süt a Nap, kellemes meleg van, rügyeznek a fák, csicseregnek a madarak, az utcán szerelmespárok andalognak kézenfogva, kutyusok ugatnak, és szaladnak a gazdájuk után, apró csemeték gyerkőcködnek nyomukban a gondoskodó szülőkkel-…

Na, hát újra itt, a blogolók között. Hazatértem. Az "Édes hazám Magyarország!" dalszöveg új értelmet nyert utazásom alatt. Szeretek nyaralni, világot látni, új városokat felfedezni, szeretek utazni, és néha nem szeretek hazajönni. "Fáj" az elválás és én…

   Kezdjük a mai nap legfájóbb, legérzékenyebb részével a mai blogot. Gyantáztam. A lábamat. És most mocskosul fáj. Idáig is Milka tehénnek éreztem magam, most meg aztán pláne, ugyanis a hófehér bőrömön gyönyörű szép lila foltok (értsd: véraláfutások)…

Bizony, már alig várom a holnap reggelt. Nem hiszem, hogy fogok blogot írni, Tesómtól. Hamupipőkének nagyon hiányzik Hófehérke! Remélem minden rendben!McKábító is nagyon hiányzik. Írtam ma neki e-mailt, hogy nem leszek a jövő héten, de majd megpróbálok feljönni, de nem sokat,…

De, igen, sírok, mert mesebeli volt a hétvégém, és szívem szerint még mindig ott lennék a Nővéreimmel, és nevetnénk, és néznénk a Szexi vagy nem?-et, fagyit reggeliznénk, és összeállítanánk a TOP40 pasinkat... Hiányoznak nagyon! Leírhatatlan. Az a szeretet, a törődés, az…

Amikor kicsi voltam- igen, voltam kicsi- mindig azt kérdeztem egy-egy fontosabb dátum előtt az anyukámtól, hogy mennyit kell még aludni? 5 éves a gyerek még nincsen tisztában az Idővel. Nem tudja, mennyi 24 óra. Órákat érez perceknek, és perceket óráknak. Emlékszem, amikor anyukám…