Gondolatok a szobából

Na, hát újra itt, a blogolók között. Hazatértem. Az "Édes hazám Magyarország!" dalszöveg új értelmet nyert utazásom alatt. Szeretek nyaralni, világot látni, új városokat felfedezni, szeretek utazni, és néha nem szeretek hazajönni. "Fáj" az elválás és én nem szeretek búcsúzni. De most... Az indulás előtt olyanokat énekeltem rohangálva, hogy "Budapest, Budapest, Te csodás...!" meg "Hazám, hazám, Te mindenem!" csak menjünk már innen!!!

Hazudnék, ha azt mondanám rosszul éreztem magam. Ezért inkább azt állítom: nem megszokott nyaralás volt. Kezdjük azzal, hogy én nem rejtem véka alá a véleményemet, ezért általában az első 100 kilométeren elvágom magam a többiek előtt. Szeretem, ha az emberek jó véleménnyel vannak rólam, de ahogy megláttam a "kedves útitársakat", már tudtam, hogy piszkosul nem fog érdekelni, hogy mit fognak rólam gondolni. Régen láttam ennyi alkesz embert egy helyen... De nem baj, az alkohol bizonyos fokig jó dolog.

Na, odaértünk, elfoglaltuk a szállást, roppantul "örültünk" a szomszédoknak. Igazából nem volt semmi különös, egészen a második estéig.
Aludtunk. Hárman egy szobában. Édesanyám mondta, hogy pénztárcákat, útleveleket, fényképezőgépet, telefont, ilyeneket tegyük be a szekrénybe, ne legyenek "szem előtt". Nana boszorkány. De ezt mindenki tudja. Mindketten olyan idegesek voltunk, már akkor is, amikor elindultunk...
Szóval, édesdeden alszunk a szobában. Egyszercsak arra a fülsüketítő üvöltésre riadok fel, ami Nanából jött. Okosügyesnagylányként Nussika csukott szemmel, még szinte aludva kezd el szintén sikítani- dobhártyaszaggatóan...
Édesanyám sikítószellemségének oka az volt, hogy egy ismeretlen, idegen pasi jött be körülnézni hozzánk a szobába, vélhetően zsákmányszerzés céljából. A mi szerencsénk az volt, hogy (ismeretlen okokból) a férfi hozzáért Nanához, Ő pedig érezte, hogy ez a kéz nagyon nem az a jól megszokott kéz. A betörő szerencséje meg az volt, hogy nevelőapám nem találta meg. Nem lettem volna a helyében annak a baleknak. Csontja nem maradt volna...
Na, hát az éjszakai látogató után konkrétan pisilni nem mertem kimenni.

"...Az az érzés, hogy valaki a tudtod és a beleegyezésed nélkül behatolt a tulajdonodba. Egy arc nélküli fantom felrúgja a játékszabályokat, és örökre megfoszt a biztonságérzettől. Ettől fogva mindenkire gyanakodni fogsz, és mindenki gyanús lesz..."

Ez azért eléggé rányomta a bélyegét a nyaralásra. A másik... A szomszédban lakó két lány. Barátnők. Az egyik csajnak a szüleivel jöttek. Szóval, anyuciapuci lány, barátnő. Négyen. Két görl külön szobában. Anyapa szintén. Tökéletesentökmindegy.
Édesanyám szavaival élve, a lányok több f*szt fogtak mint kilincset. És ők két hétre mentek, ezt tegyük hozzá... Alapból nem lett volna semmi baj... Csak pár mondatfoszlány tőlük.
"Anyu, ma jó kislányok leszünk. Vettünk fel bugyit is!"
Egy elég részeg srácnak, aki végigüvöltötte az éjszakát: "Na, gyere vissza, az idődből még van 20 perc..."
"Ha mindkettőnkkel egyszerre akarod csinálni, akkor az többe fog kerülni!"

Ráadásul olyan pasikat találtak... Komolyan mondom, én egy- kettőtől megijedtem. Nem is kicsit. Azok a tipikus rosszarcú, félelmet gerjesztő IQ-light "emberek". A lányok meg ültek az erkélyen, és dicsekedtek anyucinak, hogy aznap éjjel ki dugta meg őket. "Én dugtam egy albánnal, meg egy románnal... Kíváncsi vagyok milyen lehet egy négerrel." "Én egy koszovói katonával. Onnan el kellett jönnie valamiért, de nem értettem mit mond..."
Őszintén gratulálok. Erre aztán megéri büszkének lenni. 'Természetesen' a lányok azt mondták, hogy "prűd" vagyok. És "irigy".  A szemembe persze egyik sem mondta, csak a hangos megjegyzések mentek. Amatőrök xD Egyébként valóban, nagyon irigy voltam. Még mindig nem tudom, hogy mire voltam jobban féltékeny: az albán kecskepásztorra, a koszovói katonára, vagy a triperre, amit elkaphattak...? *-) *cinikus*

Ezt még fontosnak tartom megemlíteni: az anyja meg partner volt, sőt, bátorította a lányát, hogy menjen dugni. Ezekkel a szavakkal. Tényleg bennem van a hiba?!

Egyébként édesanyámmal sztárok voltunk a parton. A négerek konkrétan imádtak minket xD Hát, igen, ekkora fenekeket nem sűrűn látni :D Édesanyám ráadásul szőke hajú, kék szemű... Hát, voltunk mi ott mindenek. Én pl. "Snowflakes" (Hópihe) és azt is megtudtam, hogy a szemem 3B-s. Big. Brown. Beautiful. (Nagy. Barna. Gyönyörű.) Hát, Brown Eyed Girl pávör :D Volt egy néger srác, odament anyámhoz, és közölte vele, hogy "Mom, I love your white Baby!" Édesanyám meg full fel volt háborodva, hogy "Mom" a k*rva száját" xD

Láttam medúzát. És ittam Mojitot. Mert az a MI italunk ^^ És ettem sárgadinnye fagyit ^^ Mert azt McKábítóval nagyon nagyon szeretjük <3 És azt is szeretném elmondani, hogy én mindig tripla annyi fagyit kaptam, mint mások, mert szimpi voltam a fagyis fiúnak. Mindig integetett, meg mosolygott, amikor látott. Szóval, tripla annyi sárgadinnye fagyit ettem. ^^ Mókaskacagás :D

Na, még vmit leírok, aztán megyek aludni, mert mocskosul fáradt vagyok, nem aludtam egy hete, és nekem szükségem van alvásra.

Szóval az indulós napon 9-kor kidobtak minket az apartmanból, de a busz csak délután 3kor indult vissza. Hát addig mit csináljunk? Lementünk pancsolni a tengerbe. Oké, de hol fogunk zuhanyozni? Az apartmanház előtt volt egy kertizuhanyzó, amiből csak és kizárólag jeges víz jött. Oké, fog összeszorít, és elkezdtem kb. 12 ember előtt zuhizni meg hajat mosni. Ezzel nem lett volna semmi baj, de volt egy 40-45 körüli bácsi, aki arébb húzta a széket is, hogy jobban lásson. Szeretném elmondani, hogy volt rajtam fürdőruha. Fürdőruciban zuhanyoztam, mint anno a csajok a valóságshowkban.
Egyébként meg nagyon kacagtam a bácsin, mert soha nem gondoltamEgyébként meg nagyon kacagtam a bácsin, mert soha nem gondoltam volna, hogy valakit az fog érdekelni, hogy én hogy zuhanyzok, de láss csodát, ilyen ember is akad. A hülyéje. Engem nézni ahelyett, hogy lement volna a partra, és nézte volna a jó nőket xD

Aztán nagy sokára elindultunk hazafelé. Nagyon örültem, mert nagyon nagyon nagyon nagyon nagyon nagyon nagyon nagyon nagyon nagyon nagyon nagyon haza akartam már érni. Az ágyamat akartam, és Marcit- a számítógépemet, és az ágyamat, a fürdőszobánkat, a BIZTONSÁGOT!!! Tesómat, és Nővéremet, és KJ-t, és egy mailt McKábítótól. Nem kaptam elektronikus levelet. Ez van...

Éjszaka rengeteg csillag volt az égen, és nekem eszembe jutott egy rész az egyik kedvenc mesémből. Szimba, Timon, és Pumba nézik a csillagokat. Timon azt mondja, a sok világító pontocskák nem mások, mint bogarak, amik valahogy felragadtak a nagy kékségre. Pumba szerint izzó gázgömbök. Szimba pedig elmondja, hogy azok valójában a nagy halott királyok szellemei, akik onnan nézik őket... És nekem mit jelentenek a csillagok? Nem tudom. De szeretek abba belegondolni, hogy felnézek az égre, és látok egy csillagot, lehet, hogy valaki ugyanazt a csillagot látja, pár ezer kilométerrel arrébb. Hülyeség lenne? Lehet.

A csillag a csillagászat szaknyelvében olyan égitest, amely nukleáris energiát termel, így saját fénnyel rendelkezik, szemben a bolygókkal, amelyek központi csillaguk fényét verik vissza, és elenyésző saját sugárzást bocsátanak ki.

A többiről majd holnap. Mert van még.