Elég hülye idézet egy bölcsésztől, nem? :]
Bevallom őszintén, eddig azt hittem, a vizsgaidőszak körüli cécó csak felhajtás. De így, a vizsgaidőszak végén rá kellett jönnöm, hogy ez nagyon nem hiszti, hanem vérre menő harc.
Magaddal, az idővel, a tanárokkal, a többiekkel.
Nem egyszerű.
A jegyeim és az átlagom miatt lazán-faszán szemen köpném magam, ha tudnék köpni; az évfolyamtársaim közül egy-két embert tarkón csapnék egy nagy büdös ponttyal; az idő meg... Nos, az idő meg egy trükkös kis kurva.
Már csak egyetlen egy vizsgám van, jövő hét szerdán. Sikerülni fog. Jó lesz.
A maradék három (vizsgamentes) hétben pedig nem szeretnék mást, csak olvasni, fotózni, írni, barátkozni és örömködni.
Így legyen.
Ámen.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.