Gondolatok a szobából

 Anyukám ma újraszocializált. Vendégségbe mentünk az egyik kolléganőjéhez. Nana egész úton odafelé azt mondta, hogy mit csinálhatok, mit nem. Gyakorlatilag megpróbáltuk elhitetni mindenkivel, hogy egy aranyos-okos-szép-kedves lány vagyok. Jól gondoljátok kedves olvasók,…

 Nagyon hiányoznak azok a...Tudom, hogy tegnap megígértem ma írok majd érdemi dolgokról, de nem megy, mert túl sok minden jár a fejemben. Úgy az elmúlt két év konkrétan. És tudom tudom, gyáva vagyok élni őjra, pontot tenni a múltra, de amikor pontot akarok tenni a múltra, és…

Úgy émelygek, mint egy három hónapos kismama. Ha ma éjszaka Vuk nem látogat meg, akkor soha.Ha a jogtanár nem hányja el magát a dolgozatomtól, és utána nem köp arcon, akkor ismét bebizonyosodik az, hogy olyan vagyok, mint egy macska. Mindig a talpamra esem.Ma ismét rá kellett…

Igaza van a környezetemnek, tényleg megöregedtem. Kezdem értékelni a csendet. Vágyom a csendre.Örülök, ha nem zsolozsmáznak öten a fülembe.Örülök, ha nem untatnak olyan dolgokkal, amik kurvára nem érdekelnek. (Ki mit evett, és mikor, mikor ment pisilni, hogy nézett, hogy…

 Reggel sikerült magam szíven szúrni egy szamuráj karddal Ákos Hello c. számával. Aztán azt a szamuráj kardot egy plakátnak (Jelentkezz katonának!) kb. 10 perccel sikerült is megforgatnia bennem- ekkor már a SingSing Nehéz lehet hősnek lenni c. számára. Tényleg, már csak a…

 Azt mondják, azért nem szabad nálunk butább emberrel vitatkozni, mert a vita alatt lehúz a szintjére, aztán meg legyőz a rutinjával. Hát, ma majdnem ez történt ma kommunikáció órán. JéZséBé csak beszélt, és beszélt, és beszélt, és annyira felhúzott, hogy először…