Gondolatok a szobából

Annyira jó kedvem volt! Tegnap éjszaka KJ-val voltam, és nagyon jó volt! Megint ott ült velem, és jó kedve volt, és mosolygott, és sikerült felkavarnia az állóvizemet. És én végtelenül hálás vagyok neki! Bulizni indultunk, aztán a végén kétszemélyes partyt tartottunk a…

Legalábbis tegnap ott voltak. A szokásos első héten bénázás helyett tegnap kellett átvennünk a tankönyveinket. Roppant boldog voltam, hogy nyaralás után rögtön meg is látogathatom azt a szocreál gyönyörűséget, amit kb. a hátam közepére se kívántam. Biztos forrásból…

Na, hát újra itt, a blogolók között. Hazatértem. Az "Édes hazám Magyarország!" dalszöveg új értelmet nyert utazásom alatt. Szeretek nyaralni, világot látni, új városokat felfedezni, szeretek utazni, és néha nem szeretek hazajönni. "Fáj" az elválás és én…

   Kezdjük a mai nap legfájóbb, legérzékenyebb részével a mai blogot. Gyantáztam. A lábamat. És most mocskosul fáj. Idáig is Milka tehénnek éreztem magam, most meg aztán pláne, ugyanis a hófehér bőrömön gyönyörű szép lila foltok (értsd: véraláfutások)…

Ma moziban voltam. A héten másodszor. Ez kb. egy éves adagom... Nem szeretem a mozit. Nem az én világom. Én színházi ember vagyok, szeretem látni a színpadot, a vörös függönyt, érezni a szereplők minden rezdülését, a legapróbb részletekig látni mindent. A színpadot. A…

Olyan ez az egész, mint egy sakkjátszma. Az én térfelemen már csak a királynő áll. A többi bábut vagy ő döntötte le, vagy levertem saját magam- mert ügyetlen voltam. Az ő térfele azonban érintetlen. Az összes sötét sakkfigura ép, és egészséges- nem sérült. Csak az én…

Tanácstalan vagyok. Mint egy kisközség. Még mindig. És ezen az a mini Nutella sem segít, amit pár perce majszolok a nagy fogyókúrámban. Mr.Nutella nem akar válaszolni a kérdéseimre. NEm ad tanácsot. Meg sem szólal. Még azt sem mondja: "Egyél meg, egyél meg!" mondjuk,…

Ennek a bejegyzésnek nem lesz címe. Sajnálom, nem találom a megfelelő idézetet a mondanivalómhoz. " Megbocsátottam a megbocsáthatatlant, megpróbáltam pótolni nélkülözhetetlen embereket és elfeledni az elfeledhetetleneket. Sokszor cselekedtem indulatból, okoztam csalódást és…

Nem hiszem el, tegnap este/éjjel/hajnalban még pontosan tudtam, hogy mit akarok ide írni. És most nem emlékszem semmire. Mármint, a tegnap estére emlékszem, nincsenek homályos részek, minden kristálytiszta. De a gondolataim megszöktek. Remélem boldogok. Az ablaknál ülük.…

Ne várjatok összefüggő mondatokat. Ma a házisárkány énem kerekedett felül, Mrs. Dragon uralta a napomat. Mármint, a nagy részét, mert voltak jó dolgok is. Aztán majd írok a tegnap estéről is, mert az meg full sárkány volt.Az egész ott kezdődött, hogy édesanyám rám bízott…

Emlékszem, amikor kivették a mandulamát, anyukám a kezembe adott egy steril csövet. A steril csőnek az a lényege, hogy steril. Nos, az első mozdulatom az volt, hogy lecsavartam a tetejét, és beledugtam az ujjamat. Anyukám nem örült neki. De adott egy másikat. Ti szeretitek a kakaót?…

Fáradt vagyok. Szellemielg. McDicsekvő, és a hozzá hasonló emberek (?) kiszipolyozzák belőlem az életkedvet. Az ilyen emberek teszi tönkre a világot a hülye felfogásukkal.Már oda sem figyelek arra, hogy mit válaszolok nekik. Sőt, szinte nem is válaszolok. Mintha minden beszélgetés…